1. rész: A világ változik, az oktatásnak is kell: Mi az a STEAM, és miért a Tinker Labs a válasz?

Amikor a mai szülők iskolába jártak, a siker receptje még viszonylag egyszerű volt: figyelj az órán, tanuld meg a tankönyvet, és szerezz jó jegyeket a dolgozatokban. Ez a modell a lexikális tudás átadására épült. Azonban az elmúlt két évtizedben a világ – a technológiai robbanásnak köszönhetően – gyorsabban változott meg, mint az azt megelőző száz évben összesen.

A 65%-os szabály

World Economic Forum (Világgazdasági Fórum) egyik legtöbbet idézett tanulmánya rávilágít egy megdöbbentő tényre: az általános iskolát most megkezdő gyerekek 65%-a olyan munkakörökben fog dolgozni, amelyek ma még nem is léteznek.

Ebben a környezetben a puszta tényanyag memorizálása már nem elegendő. A Google korában a tudás elérhető, a kérdés az: mit tudunk vele kezdeni? Itt lép be a képbe a STEAM és a Tinker Labs szemlélete.

Mi az a STEAM, és miért több, mint öt tantárgy?

A STEAM mozaikszó a természettudomány (Science), technológia (Technology), mérnöki tudomány (Engineering), művészet (Arts) és matematika (Mathematics) szavakból áll össze.

Azonban a STEAM nem azt jelenti, hogy a gyerekek külön-külön tanulnak ezekről. A lényege az integráció. A való életben ugyanis a problémák nem tantárgyi dobozokban érkeznek. Egy híd megépítéséhez kell fizika (S), anyagismereti technológia (T), tervezői logika (E), esztétikai érzék (A) és precíz számítás (M).

A Tinker Labs foglalkozásain mi ezt a szinergiát hozzuk létre. Nem „tanítunk”, hanem hagyjuk, hogy a gyerekek felfedezzenek.

Miért van szükség a „bütykölésre”?

PISA-mérések adatai évek óta mutatják, hogy a magyar diákok elméleti tudása sokszor jó, de nehézséget okoz számukra ugyanezen információk alkalmazása gyakorlati, életszerű helyzetekben.

A Tinker Labs módszertana, a tinkering (azaz az alkotó bütykölés), ezt a szakadékot hidalja át:

  1. Gyakorlat: A gyerekek saját kezükkel építenek, kísérleteznek. Amit a kéz megtapasztal, azt az agy mélyebben elraktározza.
  2. Kíváncsiság: Nem válaszokat adunk, hanem kérdéseket generálunk. A kíváncsiság fenntartása a legjobb ellenszere az iskolai kiégésnek.
  3. Gondolkodásmód: Megtanítjuk, hogy a hiba nem kudarc, hanem a kísérleti folyamat egyik adata.

Hogyan segít ez a való életben és az iskolában?

Egy gyermek, aki a veszprémi laborunkban megérti a hidraulika elvét egy saját maga által épített emelőkar segítségével, az iskolai fizikaórán már nem egy száraz képletet fog látni, hanem egy működő rendszert, amit ő már „ural”. Ez a magabiztosság és értő tanulás vezet később az egyetemi sikerekhez és a magabiztos munkaerőpiaci jelenléthez.

A cikksorozatunk következő részeiben mélyebben megvizsgáljuk, hogyan válik a gyermeki kíváncsiság tudatos problémamegoldássá, és miért a „Miért?” a legfontosabb szó a gyerekek szótárában.


Veszprémi Tinker Labs csapatunk célja, hogy a helyi gyerekek ne csak elszenvedői, hanem alakítói legyenek a jövő technológiai változásainak. Tartsanak velünk ebben a 14 részes felfedezésben!